Az átütő és kiemelkedő fejlődésű kisgyerekek ellátása

 

 

Készítette: Dr. Gyarmathy Éva, MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet

 

Átütő és kiemelkedő fejlődésű kisgyereknek nevezzük azt a 3-10 éves gyereket, aki a képességfejlődésben a legfelső 1%-ba illetve 5%-ba tartozik, tudása valamely területen legalább két évvel megelőzi a kortársak tudását.

Ez az arány azt jelenti, hogy nagyjából minden óvodai csoportban, iskolai osztályban van egy rendkívül gyorsan fejlődő gyerek. Az információk könnyebb elérése azonban rohamosan növelte ezeknek a gyerekeknek a megjelenését, és egyre több kisgyerek egyre fiatalabb életkorban már jelentősen felgyorsult fejlődést mutat.

Jelenleg hivatalos ellátást nem kapnak ezek a tehetségfejlődésben korán megmutatkozó gyerekek. Különösen nehéz helyzet állhat elő akkor, ha e kisgyerekeknél speciális igényeik ellátatlansága miatt beilleszkedési zavarok alakulnak ki. Az esetek legalább felében diagnózist is kap a gyorsan fejlődő gyermek. Jellemzően a hiperaktivitás/figyelemzavar, a szociális beilleszkedési zavara, autizmus, mutizmus, oppozíciós zavar, néha az értelmi elmaradás(!!) kategóriába kerülnek ezek a gyerekek, miközben atipikus fejlődésük oka, hogy messze átlag feletti értelmi fejlődési képességekkel rendelkeznek. (Emellett számos a fenti diagnózisnak valóban megfelelő kisgyerek is mutathat átütő fejlődést.)

A zavarok kialakulásának megelőzése és a fejlődés támogatása érdekében rendkívül fontos, hogy a tehetséggondozás egy új szegmenseként az átütő és kiemelkedő fejlődésű gyerekeknek megfelelő gondozás álljon rendelkezésre.

Ellátási javaslat

1. A közoktatási intézményi ellátásban szükségesek olyan óvodák és iskolák, ahol a korán fejlődő tehetséges gyerekek ellátására felkészült pedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel.

2. A szokásosnál gyorsabban fejlődő kisgyerekek egy igen nagy hányadának ellátása hatékony lehet oly módon is, ha nem elkülönítve, hanem osztályon belüli kiscsoportban tanulnak. Az „osztály az osztályban” módszerrel az iskolai készségek terén jelentősen fejlett gyerekek, a fő tantárgyakat külön csoportban tanulhatják. Ezzel a megoldással az egész osztály hatékonyabbá válhat az alapkészségek tanulásában.

3. Szükséges az „alkotó nap” bevezetése, amely a hét egy adott napja, amikor a rendkívül gyors fejlődésű kisgyerek nem megy óvodába, iskolába, hanem saját fejlődési lehetőségeinek megfelelően tevékenykedhet.

4. Minthogy azonban ezeknek a gyerekeknek a teljes ellátása intézményi keretek között nem biztosítható, különleges gazdagító „alkotó napi, pull-out” program bevezetése is szükséges.

5. Szükség esetén az átütő és kiemelkedő fejlődésű kisgyerek az oktatási intézménnyel egyeztetett módon magántanulói rendszerbe kerülhet, azaz néhány napot a társaival tölt és a közös programokon is részt vesz, de egyébként a saját tempójában halad a tananyag elsajátításával.

A gazdagító pull-out program

• A program az átütően és kiemelkedően fejlődő kisgyerekeknek az érintettekkel (gyermek, család, oktatási intézmény) egyeztetetten heti egy alkotó napot felajánl.
• Ezen a napon az átütő fejlődésű gyerek nem megy az oktatási intézménybe, hanem (az ott tanultakat egyéni felkészüléssel pótolva) egyéni fejlődési igényeinek megfelelő ellátást kap, és két életkori csoportban (óvodáskorú és iskoláskorú) indított, nagyon kis létszámokban szervezett (legfeljebb 5, illetve 7 fős) gazdagító (pull-out) programban is részt vehet.
• Az alkotó napi program komplex ellátást biztosít. Az egész napos képzés során folyamatos a tevékenység, nincsen üresjárat, és a tevékenységek sokféle képességet fejlesztenek, de mindig az életkort meghaladó kognitív szinten.
• A gyakran lemaradó mozgásos-észleléses fejlődési területek erősítése a magasabb szintű gondolkodási feladatokon keresztül történik. Például fizikai kísérlet, ahol léggömböt kell többször is felfújni, a logopédiai foglalkozás helyett is segíti a megfelelő légző és szájmozgás kontrollt. Kis eszközök használatakor, akár stratégiai játék közben a finommozgás is fejlődik. Mozgáskotta feladatokat életkoruknál magasabb gondolkodási szinten, de az életkoruknak megfelelő mozgásszinten kapják.
• A társas készségek fejlesztése is a foglalkozások során az együttműködés által történik. A hasonló szinten gondolkodó és hasonló gondolkodási módú gyerekek könnyebben kommunikálnak egymással, mint a szokásos környezetben. Emiatt megindul a társas készségek fejlődése, amit aztán könnyebben visznek át a nagyobb közösségbe.
• A rendkívüli tudásigény kielégítésére mindig újabb és újabb területeket ismerhetnek meg. A foglalkozások egy része terepen történik. Ellátogatnak csokoládégyárba, tévé stúdióba, múzeumokba hátulról mennek be, barlangban kezdenek építészetet tanulni, stb. Emellett meghívott szakemberekkel beszélgethetnek.
• A szülők szülőklub során önsegítő csoportban vesznek részt, amely a különlegességek könnyebb kezelésére szolgál.

Koordináló központok

Az Atipikus fejlődés módszertani központ hálózatában felépíthető egy az átütő-kiemelkedő fejlődésű gyerekeket ellátó rendszer.

Célszerű minden megyében és Budapesten olyan koordináló és program műhelyet szervezni, amelynek a feladata a területükön megjelenő átütő/kiemelkedő fejlődésű kisgyerekek ellátása.

Ezen belül különösen:

• az odairányított gyerek igényeinek felmérése;
• a heti alkotónapi gazdagító (pull-out) és magántanulói programok szervezése;
• szakértő mentorok felkérése, képzése, segítése, tanácsadása,
• a szereplők koordinálása, mindezek regisztrálása és tapasztalatainak megosztása.

Vizsgálati eljárások

Az átütő és kiemelkedő fejlődés tesztekkel nem azonosítható megbízhatóan, ezért szempontrendszer használata javasolt.

A vizsgálatnak elsősorban nem a tehetség, hanem a fejlődési igények azonosítására kell irányulni.

Ezen belül fontos vizsgálni az alábbiakat:

• szenzomotoros fejlettség
• az iskolai készségek szintje
• az érdeklődés
• a kedvelt ismeretszerzési utak
• a társas készségek.

Szempontok az átütő tehetség felismeréséhez:

• Rendkívül gyorsan tanul
• A lassú haladást, üresjáratot nem bírja elviselni
• Extrém igénye van a szellemi kihívásokra, ezek hiányában feszültté válik, ami agresszió vagy szorongás formájában jelenik meg
• A világ megismerésére, az összefüggések feltárására irányuló érdeklődést mutat
• Életkorát jelentősen meghaladó szinten képes összefüggéseket észrevenni, viszonyokat átlátni
• Rendkívül érzékeny és öntudatos
• Nem fogadja el az irányítást, tudni akarja, mit miért kell megtennie
• Rendkívül kíváncsi, kitartóan és módszeresen kérdez
• Elmélyült tevékenységet végez egy-egy területen
• Fejlődési szinteket átugrik
• Készségeket a társainál jelentősen korábban ér el a mozgás, beszéd, ének-zene, rajzolás, írás, olvasás, számolás vagy a gondolkodás terén
• Csak a tökéletes felel meg neki, nagyon magas elvárásokat állít önmaga és mások elé

Ha fenti tizenkét jellemző közül legalább hat illik egy gyerekre, az különleges figyelmet kíván, mert fejlődése a szokásost jelentősen meghaladja.

Módszertani műhely és online egyetem a pedagógusképzésben

A tanulmányt készítette: Dr. Gyarmathy Éva

Már az integrált oktatásban is elkerülhetetlen a pedagógusok felkészülése az integrált diákok tanítására, fejlesztésére. Az erre való felkészülés a szokásosnál nagyobb, és sok tekintetben a korábbiaktól eltérő szemléletbeli és gyakorlati ismereteket kíván. A pedagógusoknak nagy igénye van szakmai ismertekre és különösen gyakorlati tapasztalatokra. Ennek érdekében újfajta szervezésű ismeretátadási formákat kell biztosítani a minél gyorsabb, intenzív és mégis széles szakmai köröket elérő elméleti és gyakorlati információk közvetítésére.

Összetett képzés pedagógusképzéshez és továbbképzéshez

Az itt javasolt ”blended learning” formájú képzés két fő részből áll:

1. online elméleti képzés

2. módszertani műhelyképzés

1. Online elméleti képzés

Az online egyetemi kurzusok a különleges ellátást kívánó gyerekekről és azokról a módszertani eljárásokról adhatnak képzést, amelyek alkalmasak az egyes problématerületek kezelésére.

Az e-learning formájú képzésen a szükséges elméleti ismereteket kapják meg a résztvevők. Ebben nagy hangsúllyal jelennek meg az online szakmai fórumok, ahol szervezetten, irányítottan és a háttéranyagokkal támogatottan a tanultak elmélyítésére van lehetőség.

A módszertani műhelyre való elméleti felkészüléshez 3-6 fős csoportok közös jelentkezése, közös tanulása javasolt, mert a csoport a módszer alkalmazásában nagyobb erőt képvisel, így valószínűbb a módszer alkalmazása.

2. Módszertani műhelyképzés

A módszertani műhelygyakorlat során egy-egy módszer gyakorlati ismereteinek átadása történik.

A módszert egy személy, vagy egy csapat adja át. Ők a műhelyvezetők (1). A módszer elsajátítására jelentkezők a résztvevők (2). A műhelymunka a szakemberek együttműködése, ahol a műhelyvezetők az általuk kidolgozott módszer átadásáért, a résztvevők a módszer szakszerű átvételéért felelősek.

• A műhelyvezető egyszerre tananyagkészítő, demonstrátor, gyakorlatvezető, fórumszervező, szakmai konzulens.
• A résztvevő egyszerre megfigyelő, gyakornok, fórumtag.
• A módszertani műhelyekben is 3-6 fős résztvevői csoportok indulnak.

A módszertani műhely gyakorlatának lépései nagy vonalakban:

• A műhelyvezetők ismertetőket és segédanyagokat állítanak össze az általuk kidolgozott és a gyakorlatban régóta alkalmazott és bevált tanító-fejlesztő módszer bemutatására. Ez a segédanyag alkalmas a módszer vagy módszer együttes önálló megismerésére, és a gyakorlatban történő alkalmazására.
• A segédanyagok az online egyetemi képzésként elméleti felkészülésre adnak lehetőséget. Szabadon elérhetők és használhatók, ugyanakkor a gyakorlati képzésre való jelentkezés feltétele a kurzus elvégzése, és az online vizsga a módszerhez tartozó elméleti ismeretekből.
• A módszertani műhely formájú gyakorlatra felvett résztvevők a műhelyvezető saját gyakorlatában ellátott csoporttal folyó munka során bemutatott tevékenységben vesznek majd részt.
• A módszertani műhely kezdetén a képzők rövid interaktív előadásban bemutatják a helyszínt, a módszerben ellátott csoportot, és a résztvevők kérdéseire válaszolnak.
• A gyakorlatban végzett munka során a résztvevők megfigyelik és aktívan végzik a módszerhez tartozó tanító/fejlesztő tevékenységeket.
• A résztvevők a foglalkozások után kérdéseikkel a látott és végzett tevékenységeket szakmailag pontosítják. Ezek a konzultációs szakmai beszélgetések hivatottak a módszer finomságainak tisztázására.
• A résztvevők a saját gyakorlatukba építik a megismert módszert, módszer együttest. A műhelyvezetők online és/vagy személyes konzultáció során szakmai ellenőrzést gyakorolnak a folyamat támogatása érdekében.
• A műhelyvezető a módszer átadását befejezettnek tekinti, ha a résztvevő munkája megfelel a képzésben bemutatott módszer vagy módszer együttes szakszerű alkalmazásának.

A módszertani műhely előnyei

• Módszertani sokféleség alakul ki. Az interneten közreadott segédanyagok szabadon elérhetők, használhatók és adaptálhatók.
• A módszertani innovációk elismerése és terjesztése válik lehetségessé. A gyakorlatban dolgozó szakemberek elismerést kapnak, és munkájuk sokszorosan hasznosul.
• A célcsoport, különleges populáció a műhelyképzés során, majd a résztvevő szakemberek saját gyakorlatában is ellátást kapnak. Így egyszerre két szinten történik gyakorlati ellátás.
• Az igen intenzív munkaforma lehetővé teszi a szakemberek gyors képzését, és így a módszerek továbbadásának lehetőségét, és az ellátottak körét megsokszorozza.
• A módszerek és módszer együttesek széleskörű alkalmazása szemléletformálást tesz lehetővé.
• A gyakorlat során a jó gyakorlat gazdái, a műhelyvezetők és módszereik is jelentősen fejlődhetnek, hiszen szakemberek egyenrangú közös munkájában vesznek részt, ahol az adott műhely által kidolgozott módszer is elemzésre kerül.

A módszertani műhely maga is jó gyakorlatként jelenik meg, és mint minta jelenhet meg a módszertani fejlesztés palettáján. Ez a tanulásnak természetes módjára építő eljárás sokféle módszert és szemléletbeli fejlesztést alkalmaz:

• Lehetővé teszi, hogy elköteleződés nélkül is ismereteket szerezzenek az érdeklődők.
• A résztvevők szabadon ismerkedhetnek az online segédanyagokkal, és a megfigyelés és tevékenykedés során a módszerrel, miközben szervezett információk és tudásszerzés áll rendelkezésre.
• Szakmai beszélgetések során nemcsak a módszer vagy módszer együttes kérdéskörében, hanem szélesebb szakmai kérdéskörben is egymás tudását használhatják.

A Magyar Lovas Szövetség támogatói levele

A Magyar Öttusa Szövetség támogatói levele

A Módszertani Központ szerepe

Készítette: Dr. Gyarmathy Éva, MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet

A módszertani központok egy-egy nagyobb problématerület koordinálására és ellátására irányuló szakmai központok, amelyek számos téren megoldást jelentenek a különleges fejlődésű gyerekek ellátásában, és szakmai hálózatot képeznek a területen működő módszertani műhelyekkel.

A módszertani központok többféle feladatot is ellátnak:

1. a területen működő módszertani műhelyekkel hálózatot alkotnak,
2. mintát adnak az inkluzív ellátásra,
3. a nem integrálható gyerekek ellátásában részt vesznek,
4. pedagógusok és egyéb szakemberek képzésben és továbbképzésében gyakorlati módszertani képzőhelyként működnek
5. konzultációs hátteret biztosítanak.

A különleges fejlődés és ellátási szint igen eltérő lehet, ezért többféle módszertani központra is szükség van. Léteznek már hatékony módszertani központok, amelyek mintául is szolgálnak, de továbbiak létrehozására van szükség

Működő módszertani központok:

1. Korai fejlesztés módszertani központ

2. Heterogén csoportok oktatása központ

3. Fogyatékosságok kezelése központok

Egy igen nagy és nehezen kezelhető terület, az atipikus fejlődés kezelése központ létrehozása még nem történt meg.

Atipikus fejlődés

Az atipikus fejlődésbe olyan nem mindig nyilvánvaló és egzaktul azonosítható különlegességek tartoznak, amelyek gyakran együtt, és különböző kombinációban megjelennek. Ilyenek:

1. Neurológiai alapú teljesítményzavarok:

• tanulási zavar (diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia),
• kontrollzavarok (figyelemzavar, hiperaktivitás zavar, impulzus kontrol zavar)

2. Autizmus spektrum zavarok

3. Kiemelkedő és átütő fejlődésű tehetség

4. Mindezen fejlődési eltérések különböző együtt járásai.

Mindezek nem nyilvánvaló eltérések, hanem neurológiai sajátosságok, amelyek veleszületett és/vagy szerzett idegrendszeri eltérésen alapulnak, és a környezet meghatározó jelentőségű a kialakulásukban. Emiatt sokszor jelentős probléma az eltérés azonosítása és emellett a megfelelő ellátás is sokszoros jelentőségű a kimenet szempontjából.

Módszertani központok a különleges fejlődésű gyerekek ellátásában

Az ellátáshoz számos területen van szükség szakmai fejlesztésre. Mindezek a módszertani központok bevonásával koordinálhatók és megoldhatók.

A különleges fejlődésű gyermekek ellátására létrehozandó képzési háttér

A pedagógusképzésben nincs megfelelő szerepe és helye a különleges fejlődésű gyerekek témaköröknek, és a felkészítés, ahol van egyáltalán, csupán elméleti, pedig éppen a különlegesség miatt a pedagógusoknak gyakorlati tapasztalatokra van szükségük.

Az egyetemekkel együttműködésben az elméleti képzés online formában megoldható, viszont nagy szükség van gyakorlati helyekre. A módszertani műhely módszer összetett eljárás, ami gyakorlati képző helyekre épül. A gyakorlati képzések koordinálásához módszertani központokra van szükség.

A módszertani központok bevonásával számos ellátási probléma megoldható a szakmai felkészítéssel és szakember háttér biztosításával.

Cél az integráció korrekt megoldása, és ezáltal az inkluzív nevelés általánossá válása a közoktatásban Az integráció ellentmondásos megoldás, mert a rendszer megváltoztatása nélkül a rendszerbe nem illő diákokat kellene tanítani. A megoldás a rendszer és a szemlélet megváltoztatása. Ez a különleges módszerek bevezetése, általánossá tétele által történhet meg legkönnyebben. Tehát egy korrekt integráció az inkluzív nevelés felé vezető lépés. Az integrált oktatás feltételeinek megteremtése: Egy speciális igényű gyermek - amennyiben a szakértői vélemény szerint alkalmas az együttnevelésre - a többi gyermekhez hasonlóan a hozzá legközelebb álló iskolába is felvehető, és ott az állapotának megfelelő ellátást és fejlesztéseket kell, hogy megkapja. Erre nincsenek felkészítve a pedagógusok.

A különleges tanulók szelektív oktatása csak azokban az esetekben indokolt, amelyekben a résztvevő tanulók érdekeinek sérelmével oldható csak meg az integráció. Hogy mi minősül már ilyennek, azt egyrészt a helyi lehetőségek, feltételek szabják meg, másrészt a pedagógia fejlődése hozza magával, hogy egyre többféle tanuló nevelése lesz lehetséges inkluzív módon.

Amikor szükséges a szegregáció, akkor annak többféle megoldása, szintje van:

• normál osztályba jár, csak bizonyos órákon tanul a diák egyénileg vagy kiscsoportban
• egy épületben tanul normál társaival, de külön kiscsoportos osztályban
• külön épületben tanul, csak speciális diákokkal együtt

Minden esetben, ha a szülő is ezt szeretné, törekedni kell a legalacsonyabb szintű szegregációra.

Pedagógusok felkészítése:

Jelenleg a legtöbb pedagógusnak hivatalosan semmilyen szakmai jogosultsága nincsen a különleges fejlődésű gyerekekkel való foglalkozásra. Így az integráció teljesen szabálytalanul felkészítés nélkül történik. A minimális elvárás az integráció esetén:

• az integrált gyerekekre való gyakorlati felkészítés
• szakmai konzultáció lehetősége
• szakasszisztensi támogatás

A nagy kép és a távlatok

A fejlesztés és ellátás többszintű

Csapat munka előtérbe kerülése:

Az különleges gyermekkel foglalkozó pedagógusok, gyógypedagógusok, fejlesztők most még főként egymástól elszigetelten dolgoznak, sokszor csak szakvéleményekből ismerhetik meg egymás tapasztalatait egy-egy gyermekkel kapcsolatban. Egyre nagyobb az igény nem csak a szülők, hanem maguk a szakemberek részéről is a találkozásokra, konzultációkra. A munka hatékonyabbá tételéhez elengedhetetlen ezen alkalmi konzultációk gyakorlattá emelése. Az így létrejövő teameknek a gyermekkel foglalkozó pedagógusok mellett rendszeresen be kell vonnia a szülőt és esetlegesen egyéb családvédelmi szakemberekkel, orvosokkal is konzultálniuk kell a hatékonyság érdekében.

Szociális helyzet okozta lemaradások kezelése

Sok gyermek azért marad el társaitól, mert családja szociális problémák miatt nem tudja biztosítani számára azokat a minimális feltételeket sem, amelyek a normál fejlődéshez szükségesek lennének.

Ezek a gyermekek nem feltétlenül rosszabb képességeik, hanem rosszabb lehetőségeik miatt maradnak le társaiktól. Nem elég csupán az ingyenes tankönyvet vagy az ingyenes étkezést biztosítani. Ha valódi eredményeket szeretnénk, akkor az utazást, a nyugodt tanulási lehetőséget, a taneszközök akár teljes körét, sőt, esetleg a szülői segítséget a tanulásban is biztosítani (pontosabban pótolni) kell. És itt sem csak az óvodás kortól kezdődően kell kiépíteni a támogató rendszert, hanem már a bölcsőde egy olyan lehetőséget nyújt a szociálisan leszakadt családok gyermekeinek, amellyel lépést tarthatnak a fejlődésben egészséges társaikkal.

Az iskolás kortól pedig akár mentorok is beléphetnének a rendszerbe, akiknek szerepe a gyermekek tanulásban való segítése és a csalásokkal való aktív kapcsolattartás. Semmiképpen nem ellenőrző, inkább támogató szerepkörben kéne fellépniük ahhoz, hogy a családok bizalommal fogadják ezt a fajta segítséget.

Szülők szerepének változása

A szülőt partnerként kell kezelni, be kell vonni gyermeke fejlesztési terveinek elkészítésébe, rendszeres konzultációs lehetőséget kell biztosítani számára. A bevonással egyrészt ösztönözhetjük őt és rajta keresztül a gyermeket is új célok és lehetőségek keresésére. Másrészt a szülő követni tudja gyermeke fejlődését, és ez által reális képet kap állapotáról, lehetőségeiről.

A szakértői bizottságok által előírt fejlesztések biztosítása minden gyermek számára

Jelenleg szinte mindennapos eset, hogy a szakértői bizottságok által előírt speciális fejlesztéseket az adott intézmények és szakszolgálatok sem képesek biztosítani a gyermek számára, főleg a szakemberhiány miatt. Hiába működik az utazótanári szolgálat, ez szintén szakemberhiánnyal küzd.

Ha a gyermek a megfelelő fejlesztéseket nem kapja meg, az súlyos következményekkel jár, hiszen soha nem lesz még egyszer hatéves, nem lesz nyolcéves vagy tíz; az elmulasztott fejlesztés, további, egyre nagyobb zavarokat fog okozni.

Az alapítványi és magán intézmények támogatása A különleges igényű diákok ellátásában tapasztalható akut erőforráshiány jelentős mértékben csökkenthető a magánszféra bevonásával. A szolgáltatások egy jelentős része „kiszervezhető" a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel, diákokkal az elmúlt évtizedekben komoly tapasztalatokat szerzett, komoly eredményeket felmutató alapítványi és magán fenntartású intézményekbe. A fejlesztések területén együtt kell működni az alapítványi és magán fenntartású intézményekkel.

A pedagógusokat segítők szakmai felkészítése

Az integrált osztályokban tanuló gyermekekkel foglalkozó pedagógusoknak szakmai segítségre van szüksége, hogy feladatukat megfelelően tudják ellátni. Biztosítani kell számukra, hogy részt vehessenek képzéseken, illetve konzultálhassanak a megfelelő szakemberekkel.

A sokféle szintű szakemberek képzéséhez is szükség van gyakorlati képzőhelyekre.

Pedagógiai és gyógypedagógia asszisztensek alkalmazása az integrált osztályokban

Bizonyos állapotok esetén (például autizmus, hiperaktivitás, súlyos mozgássérültség, halmozott sérültség esetén) egy gyermek integrációjának feltétele a személyi segítő biztosítása a speciális ellátást igénylő gyermek számára. Pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek bevonása szükséges. Ha ez megvalósul, olyan gyermekek is sikerrel integrálhatóvá válnak, akiknek állandó segítségre van szükségük.

Tanári asszisztensek alkalmazása a speciális tananyagok előállításához

Bizonyos esetekben a személyre szabott tananyagok előállítása az integrált osztályokban tanító pedagógusok számára olyan mennyiségű többlet terhet jelent, amelyet a normál tananyagok előkészítése mellett már nem lehet felvállalni. Erre a feladatra tanári asszisztensek alkalmazása a megoldás, és a módszertani központok az asszisztens képzés tekintetében is gyakorlati képzőhelyként jelenhetnek meg.

Egyetemi képzés első éve asszisztensi gyakorlat

A pedagógiai egyetemi képzések első évfolyamán heti 2-3 napos pedagógiai asszisztensi munka megalapozhatja a további tanulmányokat, miközben megoldja a segítő szakemberek hiányát.

A módszertani képzőhelyeken a diákok felkészülhetnek az egyetem első évében a gyakorlati helyeken végzendő munkával a további egyetemi tanulmányaikra.

A Módszertani Központ célja

A hiperaktivitás nem egy betegség, hanem egy elvesztegetett lehetőség. Minden gyermeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy tehetségét kamatoztatva a társadalom értékes és sikeres tagjává váljon. Ebben kíván mérföldköként segítséget nyújtani a tervezett módszertani központ.
Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus (az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa), a módszertani központ szakmai támogatója szerint igen nagy populációt érintő terület, az atipikus fejlődés kezelése, a közoktatásban nem megoldott, mert hiányzik a pedagógusok ezirányú felkészítése, pedig egyértelműen megelőzhető az enyhe fejlődési zavaroknak súlyos viselkedési és tanulási zavarokká alakulása.
A megoldás a pedagógusképzés.
A tervezett módszertani műhely, összetett eljárást takar, amelyben az egyetemekkel együttműködésben az elméleti képzés online formában folyna, míg a gyakorlatot a módszertani központ gyakorlati képző helyén végeznék.
A Korai Fejlesztő Központhoz hasonló, de a nem nyilvánvaló atipikus fejlődés problémakörét ellátó központ olyan viselkedési és teljesítmény problémák esetében nyújthat ellátást és pedagógusfelkészítést, amelyek a tanítás hatékonyságában jelentős és általános előrelépést jelenthetnek.