A Módszertani Központ szerepe

Készítette: Dr. Gyarmathy Éva, MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet

A módszertani központok egy-egy nagyobb problématerület koordinálására és ellátására irányuló szakmai központok, amelyek számos téren megoldást jelentenek a különleges fejlődésű gyerekek ellátásában, és szakmai hálózatot képeznek a területen működő módszertani műhelyekkel.

A módszertani központok többféle feladatot is ellátnak:

1. a területen működő módszertani műhelyekkel hálózatot alkotnak,
2. mintát adnak az inkluzív ellátásra,
3. a nem integrálható gyerekek ellátásában részt vesznek,
4. pedagógusok és egyéb szakemberek képzésben és továbbképzésében gyakorlati módszertani képzőhelyként működnek
5. konzultációs hátteret biztosítanak.

A különleges fejlődés és ellátási szint igen eltérő lehet, ezért többféle módszertani központra is szükség van. Léteznek már hatékony módszertani központok, amelyek mintául is szolgálnak, de továbbiak létrehozására van szükség

Működő módszertani központok:

1. Korai fejlesztés módszertani központ

2. Heterogén csoportok oktatása központ

3. Fogyatékosságok kezelése központok

Egy igen nagy és nehezen kezelhető terület, az atipikus fejlődés kezelése központ létrehozása még nem történt meg.

Atipikus fejlődés

Az atipikus fejlődésbe olyan nem mindig nyilvánvaló és egzaktul azonosítható különlegességek tartoznak, amelyek gyakran együtt, és különböző kombinációban megjelennek. Ilyenek:

1. Neurológiai alapú teljesítményzavarok:

• tanulási zavar (diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia),
• kontrollzavarok (figyelemzavar, hiperaktivitás zavar, impulzus kontrol zavar)

2. Autizmus spektrum zavarok

3. Kiemelkedő és átütő fejlődésű tehetség

4. Mindezen fejlődési eltérések különböző együtt járásai.

Mindezek nem nyilvánvaló eltérések, hanem neurológiai sajátosságok, amelyek veleszületett és/vagy szerzett idegrendszeri eltérésen alapulnak, és a környezet meghatározó jelentőségű a kialakulásukban. Emiatt sokszor jelentős probléma az eltérés azonosítása és emellett a megfelelő ellátás is sokszoros jelentőségű a kimenet szempontjából.

Módszertani központok a különleges fejlődésű gyerekek ellátásában

Az ellátáshoz számos területen van szükség szakmai fejlesztésre. Mindezek a módszertani központok bevonásával koordinálhatók és megoldhatók.

A különleges fejlődésű gyermekek ellátására létrehozandó képzési háttér

A pedagógusképzésben nincs megfelelő szerepe és helye a különleges fejlődésű gyerekek témaköröknek, és a felkészítés, ahol van egyáltalán, csupán elméleti, pedig éppen a különlegesség miatt a pedagógusoknak gyakorlati tapasztalatokra van szükségük.

Az egyetemekkel együttműködésben az elméleti képzés online formában megoldható, viszont nagy szükség van gyakorlati helyekre. A módszertani műhely módszer összetett eljárás, ami gyakorlati képző helyekre épül. A gyakorlati képzések koordinálásához módszertani központokra van szükség.

A módszertani központok bevonásával számos ellátási probléma megoldható a szakmai felkészítéssel és szakember háttér biztosításával.

Cél az integráció korrekt megoldása, és ezáltal az inkluzív nevelés általánossá válása a közoktatásban Az integráció ellentmondásos megoldás, mert a rendszer megváltoztatása nélkül a rendszerbe nem illő diákokat kellene tanítani. A megoldás a rendszer és a szemlélet megváltoztatása. Ez a különleges módszerek bevezetése, általánossá tétele által történhet meg legkönnyebben. Tehát egy korrekt integráció az inkluzív nevelés felé vezető lépés. Az integrált oktatás feltételeinek megteremtése: Egy speciális igényű gyermek - amennyiben a szakértői vélemény szerint alkalmas az együttnevelésre - a többi gyermekhez hasonlóan a hozzá legközelebb álló iskolába is felvehető, és ott az állapotának megfelelő ellátást és fejlesztéseket kell, hogy megkapja. Erre nincsenek felkészítve a pedagógusok.

A különleges tanulók szelektív oktatása csak azokban az esetekben indokolt, amelyekben a résztvevő tanulók érdekeinek sérelmével oldható csak meg az integráció. Hogy mi minősül már ilyennek, azt egyrészt a helyi lehetőségek, feltételek szabják meg, másrészt a pedagógia fejlődése hozza magával, hogy egyre többféle tanuló nevelése lesz lehetséges inkluzív módon.

Amikor szükséges a szegregáció, akkor annak többféle megoldása, szintje van:

• normál osztályba jár, csak bizonyos órákon tanul a diák egyénileg vagy kiscsoportban
• egy épületben tanul normál társaival, de külön kiscsoportos osztályban
• külön épületben tanul, csak speciális diákokkal együtt

Minden esetben, ha a szülő is ezt szeretné, törekedni kell a legalacsonyabb szintű szegregációra.

Pedagógusok felkészítése:

Jelenleg a legtöbb pedagógusnak hivatalosan semmilyen szakmai jogosultsága nincsen a különleges fejlődésű gyerekekkel való foglalkozásra. Így az integráció teljesen szabálytalanul felkészítés nélkül történik. A minimális elvárás az integráció esetén:

• az integrált gyerekekre való gyakorlati felkészítés
• szakmai konzultáció lehetősége
• szakasszisztensi támogatás

A nagy kép és a távlatok

A fejlesztés és ellátás többszintű

Csapat munka előtérbe kerülése:

Az különleges gyermekkel foglalkozó pedagógusok, gyógypedagógusok, fejlesztők most még főként egymástól elszigetelten dolgoznak, sokszor csak szakvéleményekből ismerhetik meg egymás tapasztalatait egy-egy gyermekkel kapcsolatban. Egyre nagyobb az igény nem csak a szülők, hanem maguk a szakemberek részéről is a találkozásokra, konzultációkra. A munka hatékonyabbá tételéhez elengedhetetlen ezen alkalmi konzultációk gyakorlattá emelése. Az így létrejövő teameknek a gyermekkel foglalkozó pedagógusok mellett rendszeresen be kell vonnia a szülőt és esetlegesen egyéb családvédelmi szakemberekkel, orvosokkal is konzultálniuk kell a hatékonyság érdekében.

Szociális helyzet okozta lemaradások kezelése

Sok gyermek azért marad el társaitól, mert családja szociális problémák miatt nem tudja biztosítani számára azokat a minimális feltételeket sem, amelyek a normál fejlődéshez szükségesek lennének.

Ezek a gyermekek nem feltétlenül rosszabb képességeik, hanem rosszabb lehetőségeik miatt maradnak le társaiktól. Nem elég csupán az ingyenes tankönyvet vagy az ingyenes étkezést biztosítani. Ha valódi eredményeket szeretnénk, akkor az utazást, a nyugodt tanulási lehetőséget, a taneszközök akár teljes körét, sőt, esetleg a szülői segítséget a tanulásban is biztosítani (pontosabban pótolni) kell. És itt sem csak az óvodás kortól kezdődően kell kiépíteni a támogató rendszert, hanem már a bölcsőde egy olyan lehetőséget nyújt a szociálisan leszakadt családok gyermekeinek, amellyel lépést tarthatnak a fejlődésben egészséges társaikkal.

Az iskolás kortól pedig akár mentorok is beléphetnének a rendszerbe, akiknek szerepe a gyermekek tanulásban való segítése és a csalásokkal való aktív kapcsolattartás. Semmiképpen nem ellenőrző, inkább támogató szerepkörben kéne fellépniük ahhoz, hogy a családok bizalommal fogadják ezt a fajta segítséget.

Szülők szerepének változása

A szülőt partnerként kell kezelni, be kell vonni gyermeke fejlesztési terveinek elkészítésébe, rendszeres konzultációs lehetőséget kell biztosítani számára. A bevonással egyrészt ösztönözhetjük őt és rajta keresztül a gyermeket is új célok és lehetőségek keresésére. Másrészt a szülő követni tudja gyermeke fejlődését, és ez által reális képet kap állapotáról, lehetőségeiről.

A szakértői bizottságok által előírt fejlesztések biztosítása minden gyermek számára

Jelenleg szinte mindennapos eset, hogy a szakértői bizottságok által előírt speciális fejlesztéseket az adott intézmények és szakszolgálatok sem képesek biztosítani a gyermek számára, főleg a szakemberhiány miatt. Hiába működik az utazótanári szolgálat, ez szintén szakemberhiánnyal küzd.

Ha a gyermek a megfelelő fejlesztéseket nem kapja meg, az súlyos következményekkel jár, hiszen soha nem lesz még egyszer hatéves, nem lesz nyolcéves vagy tíz; az elmulasztott fejlesztés, további, egyre nagyobb zavarokat fog okozni.

Az alapítványi és magán intézmények támogatása A különleges igényű diákok ellátásában tapasztalható akut erőforráshiány jelentős mértékben csökkenthető a magánszféra bevonásával. A szolgáltatások egy jelentős része „kiszervezhető" a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel, diákokkal az elmúlt évtizedekben komoly tapasztalatokat szerzett, komoly eredményeket felmutató alapítványi és magán fenntartású intézményekbe. A fejlesztések területén együtt kell működni az alapítványi és magán fenntartású intézményekkel.

A pedagógusokat segítők szakmai felkészítése

Az integrált osztályokban tanuló gyermekekkel foglalkozó pedagógusoknak szakmai segítségre van szüksége, hogy feladatukat megfelelően tudják ellátni. Biztosítani kell számukra, hogy részt vehessenek képzéseken, illetve konzultálhassanak a megfelelő szakemberekkel.

A sokféle szintű szakemberek képzéséhez is szükség van gyakorlati képzőhelyekre.

Pedagógiai és gyógypedagógia asszisztensek alkalmazása az integrált osztályokban

Bizonyos állapotok esetén (például autizmus, hiperaktivitás, súlyos mozgássérültség, halmozott sérültség esetén) egy gyermek integrációjának feltétele a személyi segítő biztosítása a speciális ellátást igénylő gyermek számára. Pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek bevonása szükséges. Ha ez megvalósul, olyan gyermekek is sikerrel integrálhatóvá válnak, akiknek állandó segítségre van szükségük.

Tanári asszisztensek alkalmazása a speciális tananyagok előállításához

Bizonyos esetekben a személyre szabott tananyagok előállítása az integrált osztályokban tanító pedagógusok számára olyan mennyiségű többlet terhet jelent, amelyet a normál tananyagok előkészítése mellett már nem lehet felvállalni. Erre a feladatra tanári asszisztensek alkalmazása a megoldás, és a módszertani központok az asszisztens képzés tekintetében is gyakorlati képzőhelyként jelenhetnek meg.

Egyetemi képzés első éve asszisztensi gyakorlat

A pedagógiai egyetemi képzések első évfolyamán heti 2-3 napos pedagógiai asszisztensi munka megalapozhatja a további tanulmányokat, miközben megoldja a segítő szakemberek hiányát.

A módszertani képzőhelyeken a diákok felkészülhetnek az egyetem első évében a gyakorlati helyeken végzendő munkával a további egyetemi tanulmányaikra.